A veleszületett gerincferdülés olyan állapot, amikor újszülött gyermekeknél jelenik meg a gerinc oldalsó görbülete. A gerinccsigolyák fejlődési problémái miatt fordul elő a korai magzati fejlődés során (a 4. és 8. hét között). Ez a rendellenes fejlődés egy vagy több csigolya hiányos kialakulásához, vagy azok elválásának hiányához vezethet, ezáltal veleszületett gerincferdülést okozva. Gyakran a gerincvelőben (41%), a szívben (7-12%) vagy a vesében (20%) is társuló rendellenességek jelentkeznek.
A gerincferdülések osztályozásában a veleszületett gerincferdülés az idiopathiás gerincferdülés után a második leggyakoribb típus, előfordulási gyakorisága 1-4% a népesség körében.
Számos tényező hozzájárulhat a veleszületett gerincferdüléshez, beleértve a terhesség alatti fertőzéseket, vitamin- és ásványi anyaghiányt, az anyai cukorbetegséget, szívbetegségeket, hipertermiát, alkoholfogyasztást és valproinsav mérgezést. Ezenkívül a veleszületett gerincferdülés más veleszületett betegségekkel is összefüggésbe hozható.
A szerkezeti hibák jelentős szerepet játszanak a veleszületett gerincferdülés kialakulásában. Például egy piramisszerű fél csigolya a többi csigolya között görbületet okozhat a gerincen, és gerincferdülést eredményezhet. A bordakosárban, ahol a bordák egymáshoz kapcsolódnak, is előfordulhatnak problémák, amelyek aszimmetrikus csigolyaoszlop növekedéshez és veleszületett gerincferdüléshez vezethetnek.
A korai diagnózis létfontosságú, mivel a veleszületett gerincferdülés hajlamos a progresszióra. A szülőknek orvoshoz kell fordulniuk, ha észlelik a baba nyakának, hátának vagy derekának eltéréseit. Az időben történő kezelés a korai években műtéti beavatkozást igényelhet.
A görbületek nyomon követése elengedhetetlen a gyógykezelés sikeréhez. A kezelési módszer a görbület fokától, helyétől, a beteg korától és a kyphosis vagy lordosis jelenlététől függ. A rendszeres nyomon követés, beleértve a röntgenfelvételeket, segít nyomon követni a progressziót és időben beavatkozni, ha szükséges.
A hosszú görbületekkel rendelkező veleszületett gerincferdüléses betegek számára a melltartó kezelés hasznos lehet, különösen a másodlagos görbületek kezelésében. Azonban a melltartó kezelés általában kevésbé sikeres a rövid és rugalmatlan görbületeknél.
A progresszív esetekben a műtéti kezelés a legalkalmazottabb módszer. A műtéti opciók közé tartozik a hemivertebra resectio, a görbület ellenőrzése növekvő rúdelemekkel, a gerincfúzió és a VEPTR (Vertical Expendable Prosthetic Titanium Rib) műtét.
A hemivertebra resectio során sebészi úton eltávolítják azokat a hiányos hemivertebra-t, amelyek a veleszületett gerincferdülést okozzák, megakadályozva a további görbületet.
A növekvő rudakat felhasználva, amelyek a gerincferdülés görbületének felső és alsó végétől vannak elhelyezve, elérhető a korrekció a gerincfúzió nélkül. Ezeket a rudakat rendszeresen hosszabbítják, lehetővé téve a megfelelő korrekciót és növekedést felnőttkorig. Egy újabb technika a mágnesesen növekvő rudak használata, amelyek csökkentik az ismétlődő műtétek szükségességét.
A gerincfúzió viszont a csigolyák összenövését jelenti a korrekció fenntartása érdekében. Ez az opció inkább alkalmas fiatal betegek számára, akiknek már teljesen kifejlődött a gerincük, vagy felnőtt betegek számára.
A gerincferdüléssel és borda rendellenességekkel rendelkező betegeknél a VEPTR műtét célja a gerincferdülés korrekciójának elérése és a bordakosár kibővítése a tüdőelégtelenség megelőzése érdekében. A bordakosarat kibővítik, és a serdülőkor végén, amikor elegendő bordakosár térfogatot értek el, gerincfúzió műtétet végeznek.
Összefoglalva, a veleszületett gerincferdülés esetén létfontosságú a korai diagnózis és a beteg életkorához és a görbület progressziójához igazított megfelelő kezelés. A rendszeres ellenőrzés nélkülözhetetlen a lehető legjobb eredmények elérése és a további szövődmények megelőzése érdekében.
Tekintse meg pácienseink transzformációit előtte és utána fényképeken.
Tegye meg ezt a tesztet most, hogy megtudja skoliozis kockázatát!
